Indul a Nők Iskolája

2008 január 15. | Szerző: Igazi |

Feldmár András bevezetője

A Nők Iskolája alkalom, hogy megtudjunk, meglássunk olyasmit, amit eddig nem tudtunk, nem láttunk. 
A Nők Iskolája nem iskola. Nevezzük akciósorozatnak, amelyben együtt veszünk részt.
Én rájöttem arra, hogy az őrület legbiztosabb jele a kételkedés nélküli bizonyosság. (Őrültségen azt értem, amikor valaki elveszíti kapcsolatát a konszenzus-valósággal.)  Daniel Paul Schreber írta önéletrajzában, hogy az őrületből való visszatérés lehetősége akkor csillant meg először számára, amikor a kétely újra feltámadt benne.

Az antik világban azokat, akik mindenek fölött ragaszkodtak a tételes igazságokhoz, tantételekhez „dogmatikusok“-nak nevezték, és boldogtalan embereknek tartották őket. A „szkeptikus“-ok, a kételkedők, kedvenc kérdései ezek voltak: „Biztos vagy ebben? Ez biztos így van?“  Ezek a „szkeptikus“-ok voltak a társadalom első terapeutái. Azt tapasztalták, hogy azok akik elengedték a dogmáikat, vidámabbak, boldogabbak lettek.

Figyelem! Az Igazi vagy? című „tananyagunk” nem új dogmák teremtésére és befogadtatására lett kitalálva! A célunk az, hogy olyan mély kételyekkel fertőződjön meg a Hallgató, hogy már ne is bírjon hallgatni.
Vitatkozz! Kérdezz! Kételkedj! Ne számíts arra, hogy eddig ebben voltál biztos, azután eljársz majd a Nők Iskolájába, és mostantól valami teljesen másban lehetsz biztos.
A valóság, az igazság senkinek sem tulajdona.
Hogy milyen egy Igazi Nő? Hogy Te igazi vagy-e és, hogy mennyire vagy az? Ki tudja…de, amikor ketten vagy többen nyílt szívvel és tudattal beszélgetünk egymással, akkor megjelenhet, – nem bennünk, de közöttünk- valami új és való, valami igaz és meglepő, amihez egyedül egyikünk sem jutott volna hozzá.  Az én okosságom a társaságom okosságától függ.  A tiéd is.
A Nők Iskolája számomra máris remek társaság, pedig még el sem kezdtük az „oktatást“.